Nemesbikk Község honlapja!

TELEPÜLÉS NEVÉNEK EREDETE

Nemesbikk elnevezése a bükk (bikk) fanév származéka, mely valószínűleg egy személynévi áttétellel vált helynévvé. A középkortól egészen a 19. századig nagyrészt nemesek lakták. Tulajdonképpen innen eredeztethető a község neve is (Nemesbikk), melynek első említése 1221-ből való a Váradi Regestrumból, ahol az Örsur nemzetség birtokaként jegyzik.

TÖRTÉNETI LEÍRÁS

A török uralom alatt egy felégetés után hódoltsági területté válik, és adót fizet az egri bégnek. A település közvetlen szomszédságában feküdt Hejőtó (Parasztbikk) falucska, ahol túlnyomórészt jobbágyok és zsellérek éltek, akik ugyan nem tartoztak a jómódúak közé, de a szegények közé sem. A Parasztbikk Nemesbikk része volt, mely a tatárjáráskor elpusztult, majd újjáépült, és végül a XVII. század végén pusztult el teljesen, és véglegesen.

Település fejlődése

2002. december 5.-én került átadásra a Füzesabony Polgár viszonylatú autópálya, így Budepestre való eljutás mintegy 170km-re csökkent a Hejőkürti felhajtó használatával.
Jelentősen javította az M3-as autópálya közelsége mellett Nemesbikk elérhetőségét, Tiszaújvárossal és a kistérség többi településével való közúti kapcsolatot a 2006 szeptember 26-án átadott sztrádaösszekötő, amely az M3-as autópálya hejőkürti felhajtó ágát köti össze a Tiszaújváros határában épült körforgalommal. A beruházás alig 1,5 év alatt készült el, és mintegy 3 milliárd forintba került. A program keretében épült meg a Mezőcsát és Tiszapalkonya közötti 3313-as számú országos összekötő út Oszlárt és Tiszapalkonyát elkerülő szakasza is, valamint az M3-as autópálya és a 35-ös főút közötti, több településen áthaladó szakaszt is felújították.
Nemesbikk településképe rendezettséget mutat: a 100%-ban portalanított , gondozott utaknak, a viszonylag rendezett lakóépületeknek, közterületeknek és a rendezett külsővel-belsővel rendelkező közintézményeknek köszönhetően. A településen élő népcsoportok: A település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.